Rólunk


Borsos Klaudia

2015-ben a páromat elkísértem az első tetoválására, de a cél az volt, hogy lebeszéljem róla. Korábban tetoválni és tetováltatni sem akartam, de azon a napon, valahogy még is megtetszett. Lehet, hogy a művészet ilyen jellegű modernizálása, lehet csak a hangulat de valami megragadott. Mindig is szerettem rajzolni, már az első emlékeim is úgy néznek ki, hogy rajzolok. Az a típusú gyerek voltam, aki egész nap ült és cserélni kellett a lapot a keze alatt. Ennek ellenére soha nem gondoltam a rajzra úgy, mint megélhetési forrás. Aznap megfogalmazódott bennem, hogy akár "munka" nélkül is kereshetnék pénzt, valami olyannal amit egész életemben szerettem csinálni. 

2016-ban a Tattoo Convention-re látogattam, ami kifejezetten céltudatos terv volt már. Korábban egy festőképzésen halottam Kern Adrienről mint tetováló aki részt vesz a rendezvényen és egyfajta kapu volt számomra a neve, mivel úgy éreztem célzottan tudok valakítől kérdezni a szakma elsajátításáról és arról, miként is induljak el ezen az úton. Ő kísért el a Dark Dream Tattoo szalon standjához, ahol Gombos László lehetőséget adott arra, hogy megmutassam a rajzaimat ami alapján eldöntötték, hogy foglalkoznak velem a későbbiekben mint tetováló tanuló. Nem egész egy év alatt sikerült megszereznem az első tapasztalataimat, milyen is emberi bőrre dolgozni. Ezután hallottam a Budapest Tetováló Akadémiáról és úgy döntöttem, a továbbiakban ott folytatom utamat. Itt lehetőséget adtak arra, hogy több tetováló szalonba is ellátogathassak és figyeljem a tapasztalt művészeket munka közben illetve kérdezhessem őket, mit hogyan és miért csinálnak. Az itt szerzett elméleti tudásom a mai napig nagy segítségemre van, abban hogy magabiztosan szakszerűen dolgozzak, tudjam hogy miért csinálok bizonyos dolgokat és nem csak hogy hogyan szokták csinálni. Ebben az időben lehetőségem volt részt venni a Budapest Tattoo Convention szervezésében, és hosszú idő után itt tetoválhattam újra emberre , miután a félévi vizsgákon sikeresen megfeleltem és kellő mennyiségű műbőrrel gyakorlatot szereztem. Ezt egy nagyon nosztalgikus szép időszaknak éltem meg, itt kezdődött a tetoválóvá válásom és szépen körbe ért a történet, hogy 2 évvel később már én is részt vehettem mint tetováló, ráadásul ez volt az utolsó Convention amit a Lurdy Házban tartottak. Az iskolában töltött idő alatt már sikerült elhelyezkedtem teljes állásban mint tetováló a Max Tattoo Studióban. Az itt töltött idő alatt lehetőségem volt kimenni egy németországi tetováló convention-re is, ahol egy apró felirattal megnyertem a lettering azaz magyarul írás kategória első díját. 

Pár hónappal később váltottam, majd Misinszki Zozi szalonjában folytattam tovább, és a következő tetováló rendezvényre már a Zozi Tattoo tagjaként mehettem tetoválni. (Tetoválók Éjszakája) Itt rengeteget fejlődtem, fekete fehér realisztikus vonalon Zozitól sokat tanultam. A többi kollegámtól is kaptam rengeteg tanácsot, amitől jobb és jobb lettem, pl: Kovács Márkó segített a minirealizmus elsajátításában.

2021 ben megfogalmazódott bennem a saját szalon gondolata és februárban meg is nyitottam a kis Queen Bee Tattoo Studiót, így kiélhettem a lakberendezői énemet is amit imádtam. Ez egy szerelem projekt. Egy olyan helyet szerettem volna alkotni amiből árad a nyugalom, mert nyugodt környezetben tudok igazán fejlődni és kiélni a kreativitásomat. A jövőbeli terveket tekintve pedig remélem minél többet meg fogok tudni valóstani, mert van jó néhány!